🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Győr-Sopron megye
következő 🡲

Győr-Sopron megye, 1950. jan. 1.-1990. szept. 30.: közigazgatási terület Északnyugat-Dunántúlon, a Duna jobb partján. - É-on CS és a Duna, K-en Komárom, D-en Veszprém és Vas megyék, Ny-on Au. határolta. 1949. XII. 14: a 4343/1949. MT. sz. rendelettel(!), a tanácsrendszer bevezetésével az addig létezett →Sopron vármegye és →Győr-Moson vármegye egyesítésével alakították, úgy, hogy a megszüntetett Sopron vm-ből Bük és Csepreg nagyközs-et, Bő, Chernelházadamonya, Mesterháza, Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye, Nagygeresd, Tompaládony, Sajtoskál, Iklanberény, Lócs, Nemesládony, Simaság közs-eket →Vas megyéhez sorolták. A ~ néven szervezett közig. egység székhelye: Győr; járásai: csornai, győri, kapuvári (1969. IX. 30: megszüntették), mosonmagyaróvári, pannonhalmi (1950. VI. 1: megszüntették), soproni, téti (1954. X. 1: megszüntették). A Vas megyei Kemenesszentpétert előbb a ~i csornai, majd a Veszprém megyei pápai járásba osztották. 1954: Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny, Malomsok, Bakonycsernye közs-et Veszprém megyébe, 1958: Bakonycsernyét Fejér m. móri járásába osztották. 1950: és 1966: számos községet összevontak, a körjegyzőségeket a tanácsrendszer kiépítésével az 1950. X. 26-XI. 8: tartott tanácsválasztások után közös tanácsú közs-ekké szervezték. 160 közs. (75 közös tanács), 12 nagyközs.; városai: Győr (1950: Pinnyéd, 1966: Bácsa, 1970: Gyirmót, Győrszentiván, Ménfőcsanak közs-et hozzácsatolták), Csorna (1971: város, 1978. XII. 31: Farádot hozzácsatolták), Kapuvár (1969: város), Mosonmagyaróvár, Sopron (1950: Sopronbánfalvát, 1985: Balfot hozzácsatolták). - Plébániái a győri egyhm-ben: Abda, Acsalag, Ágfalva, Agyagosszergény, Árpás, Babót, Bágyogszovát I-II., Barbacs, Beled, Bezenye, Bogyoszló, Brennbergbánya, Rétalap, Bőny, Bősárkány, Cirák, Csapod, Csorna-Jézus Szíve, -Nagyboldogasszony, Dénesfa, Dör, Ecs, Egyed, Egyházasfalu, Farád, Fehértó, Fertőboz, Fertőd I-II., Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Földsziget, Gönyű, Gyarmat, Balf, Gyömöre, Fertőújlak, Győr-Belváros, -Gyárváros, -Gyirmót, -Káptalandomb, -Kisbácsa, -Ménfőcsanak II., -Nádorváros, -Révfalu, -Szabadhegy, -Szt Erzsébet, -Szt Imre, -Szentlélek, -Sziget, -Újváros, Győrasszonyfa, Győrság, Győrssövényház, Győrszemere, Győrújbarát I-II., Halászi, Hegyeshalom, Hegykő, Hidegség, Himod, Horvátzsidány, Hövej, Iván, Jánossomorja I-III., Kapuvár, -Garta, Kimle I-II., Kóny, Kópháza, Koroncó, Kunsziget, Lébénymiklós I-II., Levél, Lövő, Maglóca, Harka, Magyarkeresztúr, Máriakálnok, Markotabödöge, Mecsér, Mezőörs, Mihályi I-II., Mosonmagyaróvár I-II., Mosonszolnok, Nagycenk, Nagylózs, Nemeskér, Nyúl, Osli, Öttevény, Páli, Pázmándfalu, Pér, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Pusztacsalád, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábaszentmihály, Rábatamási, Rajka, Répceszemere, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sokorópátka, Sopron-Árpádházi Szt Margit, -Isteni Megváltó, -Kertváros (Bánfalva), -Szt György, -Szt István, -Városplébánia, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szakony, Szany, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Táp, Tápszentmiklós, Tét, Töltéstava, Újkér, Und, Vág, Veszkény, Vitnyéd, Völcsej, Zsira. Az esztergomi egyhm-ben: Ásványráró (Ásvány), Darnózseli, Dunakiliti, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Győr-Bácsa, Győrladamér, Győrzámoly, Hédervár, Lipót, Nagybajcs, Püski, Vámosszabadi. A pannonhalmi területi apátságban: Kismegyer, -Ménfőcsanak I., Kajárpéc, Győrszentiván, Nyalka, Pannonhalma, Ravazd, Tényő. Lélekszáma: 1960: 390.900, 1970: 404.619, 1980: 430.246. 88

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.